A BORLOVAGREND RÖVID BEMUTATÁSA

A borlovagok felekezetre, politikára, gazdaságra és rendi érdekekre való tekintet nélkül a következő célok érdekében tevékenykednek:

* a borkultúra és a bor nemes tulajdonságainak méltatása és ismertetése elősegítéséért
* a borhoz kapcsolódó tudományért és kutatásért
* az Igazért, Jóért és Szépért, valamint az ünnepek ápolásáért
* a bor és az élet dolgainak jobbra fordításáért
* a keresztény értékekért, mivel a Borlovagrend szent magjának szimbóluma hitünkben gyökerezik
* a szellem igaz nemességéért, hiszen a lovagi tisztségek betöltése önkéntes és tiszteletbeli hivatalviselés – eképp tehát a közjóra és nem a haszonra törekvés jellemzi
* szociális és jótékonysági célokért és kulturális és tudományos kezdeményezésekért
* magas színvonalú történelmi, társadalmi és kulturális igény megvalósítása érdekében, mivel e Borlovagrend a középkori lovagrendi hagyományokon alapul, kiváltképp a Szent György renden 1273-ból illetve 1468-ból
* az eszmei értékek, az igaz nemesi lélek és az önzetlen lovagi barátság ápolásáért
* az emberi méltóságért és az európai értékközösségéért
* az európai identitásért és a valódi európai összetartozásért
* a békéért, hiszen a borban való bőség a békéből származó termékenység igazolása

A lovagi rendtársak – rangjuk szerint a hospesek-hospiták, tanácsosok-dámák, bírák-bordámák és lovagok-rendi dámák – hitet téve a Lovagrend mellett, tényleges hozzájárulásukkal és tevékenységükkel mind saját személyes köreikben, mind hivatásuk terén a rend által kitűzött nemes célok megvalósításának szolgálatában állnak.
A Lovagrend és szervezeteinek élén a Lovagi Szenátus áll, melynek székhelye megegyezik a Borlovagrend alapításának székhelyével, Eisenstadt Szabadvárossal Ausztriában. Az egyes régiókban Lovagi Konzulátusok tevékenykednek, mint regionális Részlovagrendek.

A Lovagrend jelmondata:

„Csak ha az irigységen úrrá lettél, és másokért fáradozni kezdtél, akkor leszel igaz lovaggá.”

A Lovagrend címermondata:

In Honorem Dei et In Honorem Vini

 

 

Alapító kiáltvány

A borlovagrendet alapító kiáltvány

1. cikkely – Jogalap + jelmondat

1. Az alapítók meggyőződése, hogy az európai identitásra a borkultúra jelentős hatást gyakorolt, mely természetes jogalapot teremt egy önálló és egész Európára kiterjedő borlovagrend létrejöttéhez.

2. A borlovagrend jelmondata: „Csak ha az irigységen úrrá lettél, és másokért fáradozni kezdtél, akkor leszel igaz lovaggá.” 

2. cikkely – Definíció + tevékenység

1. A lovagrend borlovagi érdemrendet viselők nemes esküszövetsége, amely a bor méltatásának, a borkultúra és minden hozzá kapcsolódó terület ápolásának, felvirágoztatásának és népszerűsítésének  feladatát tűzte ki céljául.

2. A lovagrend azon fáradozik, hogy minden borral kapcsolatos tudomány képviselőinek   együttműködésével, a borkultúra területén kutatómunkát folytasson, ismeretanyagokat gyűjtsön és kiadványokat készítsen.

3. A lovagrend célkitűzései között szerepel a nemes bor méltatása, az bor- és az élet dolgainak jobbra fordítása, valamint a borgazdálkodás tényleges támogatása.

4. A lovagrend a bor a társadalomban betöltött jelentős szerepének népszerűsítéséért; az Igazért, a Jóért és Szépért és az ünnepek előkelő ápolásáért fáradozik.

5. A lovagrend az eszmei értékek, a nemes szellemiség megőrzéséért és a nemes lovagi barátság érdekében tevékenykedik.

6. A lovagrend egy esküszövetség, amelyben mindenkit egyenlően összeköt a borra, a hazára és barátságra tett eskü.

3. cikkely – Hitvallás + értékek

A lovagrend hitet tesz a keresztény értékek mellett, valamint tiszteli a keresztény vallást és hagyományokat, különösképpen, mivel a lovagrend szent magjának szimbóluma hitünkben gyökerezik. A nemes bor megörvendezeti az emberi szívet, örömet és barátságot teremt, vagyis a lovagi szolgálat egyben egy békét szolgáló tevékenység – a borlovagok egyben békelovagok is. A borlovagrend elsősorban a Szent György rend 1273-ból, illetve 1468-ból eredő hagyományain alapul, s feladata egy történelmi, társadalmi és kulturális igény magas színvonalú megvalósítása, az európai és nyugati kultúrkör szellemében. E rendi hagyományok továbbvitele oda vezetett, hogy 1984-ben a borlovagrendben az Eisenstadti Konventben a prior a Páduai Szent Antal irgalmastestvéreinek rendjéből állhatott a nemesi közgyűlés élére. Ez a magyarázata annak, a borlovagrend lovagi tisztségei és hivatalai a konventhez kötődnek. Ekképp a nagy lovagi ünnepségek, azaz a csendes ünnep és az alapítás ünnepe, rendi istentisztelettel kezdődnek, csakúgy, mint Szent György, Szent Márton és Szent János borszentelőjének napja. A rendi konvent alkalmankénti látogatása és a Lovagi Atlasz tanulmányozása biztosítják a lovagi szellemiség elmélyítésének lehetőségét, valamint elengedhetetlenek a lovaggá váláshoz.

A lovagrend szociális és jótékonysági célok, valamint kulturális és tudományos tevékenységek támogatója. A lovagrend hitet tesz a szellem igaz nemessége mellett.

A lovagi tisztségek betöltése önkéntes és tiszteletbeli hivatás. Következésképpen a borlovagrend közhasznú tevékenységet folytat és semmi esetre sem nyereség orientált.

4. cikkely – Tevékenységi kör + nyelv

1. A lovagrend feladatát a társadalom és kultúra területén végzi, felekezetekre, politikai, gazdasági és rendi érdekekre való tekintet nélkül. A lovagi okiratok nyelve az egész Európát egyesítő latin.

2. A lovagrend nyelve a lovagi Szenátussal való kapcsolattartás során a német. A részlovagrendek tekintetében az adott ország nyelve használatos.

5. cikkely – Küldetés + színek

A lovagrend küldetésének fundamentuma a természetből, vagyis közvetlenül a szőlőhegyekről ered.

1. A lovagrendnek nemzetközi küldetése van. A lovagi konzulátusok tehát régiónként szerveződnek.

2. A lovagrend nemzetközi vonatkozását a „Fédération Internationale des Confréries Bachiques en Paris” borrend nemzetközi ligájának tagsága és a nemzetközi borszínek „piros-arany-zöld” szavatolják.

6. cikkely – Felépítés + jogi személyiség

A borlovagrend jogi személyisége az osztrák egyesületekről szóló törvényen alapszik. A rendi szervezet vonatozásában a részlovagrendek jogi személyisége Ausztrián kívül országonként a mindenkor érvényes helyi törvényeken alapszik, mindeközben a Szenátus és a Részlovagrendek közötti jogokat és kötelezettségeket szerződés szabályozza. A lovagrend felépítése és kiterjedése történelmi alapokon nyugszik. Ez az oka annak, hogy a Római Birodalom, valamint egy közvetlenül a birodalomnak alárendelt szabadváros modellje a rend szervezetére és felépítésére bizonyos tekintetben hatást gyakoroltak.

7. cikkely – Név + hírnév

A lovagrend az „Ordo Equestris Vini Europae” nevet viseli.

1. Európai, mivel ezen ősi fogalommal a rend kulturális sajátossága jut kifejezésre, amely a kontinens és lakói identitására is jelentős hatást gyakorolt. Az embereket összekötő küldetésnek, vagyis az „Egységnek a sokféleségben”, a továbbiakban is érvényesülnie kell Európa szerte és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

2. Borlovagrend, mivel a nemes bor lovagi italként való tisztelete, hírnevének védelme és gyarapítása érvényesül a renden belül.

8. cikkely – A szenátus + a szenátus székhelye

A szenátus az egész lovagrend, valamint részlovagrendjei élén áll.

A magisztrátus (szenátusi hivatal) a szenátus összes tisztségviselőjét magában foglalja.

A rendi kúria (a szenátorok gyülekezési helye) és a nemesség üléseinek helye (közgyűlés) Eisenstadt városa.

A lovagi szenátus székhelye a lovagrend alapítási helyével, Eisenstadt szabadvárossal, elválaszthatatlanul összefonódik. Következésképpen a borlovagrend a Szent Márton székesegyházhoz, egyben városi plébániatemplomhoz tartozik, amely korábban a Szent György lovagok rendi temploma volt.

9. cikkely – Címer + kereszt

1. A lovagrend címereként a 17. századból származó, Gaas városának címerét választottuk. Ez a magyarázata annak, hogy a borlovagrend címertemploma Maria Weinberg, Dél-Burgenlandban. A címerpajzs két zöldellő „hármashegyen” egymásba fonódó szőlőtőkét ábrázol, melyek mindkét oldalán három egymás alá rendezett szőlőfürt csüng. A címer megosztott, elülső felén piros alapon arany, a bal oldalán arany alapon piros szőlőfürtök láthatók. A hármashegyen bevésve a címer jelmondatának kezdőbetűi I.H.D.V. (In Honorem Dei et In Honorem Vini) találhatók. Ekképp a borszínek „piros-arany-zöld” a címerszínek, illetve a borlovagrend színei is egyben. Az egyszerű, de ennek ellenére is előkelő ábrázolás jelképezi a „szőlőhegyek küldetését”.

2. Kereszt

Az európai kontinens elnevezése a görög mitológiából származik. A szó a héber és föníciai nyelvekből származtatható: erev-ereb-Europa. Jelentése: egy olyan ország, ahol a nap nyugovóra tér, azaz amely nyugaton fekszik. A föníciai hercegnő Európa, a bika képében megjelenő istenek atyjának, Zeusznak a szeretője volt, ami elő ázsiai hatásra utal. Európa keresztény védőszentjének, Máriának, az istenanyának a szimbóluma a 12 ágú, arany csillagkoszorú, amely nemcsak az Európai Unió jelképe, hanem borlovagrendünk címerét is keretbe foglalja. Ez a csillagkoszorú keretezi a lovagi keresztet, amelynek közepén található egy lapocska a borlovagrend jelmondatát ábrázoló pecséttel.

A nyolcsugarú lovagi kereszt szimbolizálja a lovagi szellemiséghez vezető nemes utat. Ezen túlmenően a világ nyolcszoros kínjai elleni harc jelképe is egyben, melyek a következők:  Betegség, elhagyatottság, hontalanság, éhség, szeretetlenség, bűn, közöny, hitetlenség.

10. cikkely – A címer jelmondata

Lovagrendünk egységes jelmondata a következő:

„IN HONOREM DEI et IN HONOREM VINI” (=Isten és a bor tiszteletére”). Az Isten tisztelete az imádságban – a bor tisztelete a munkában valósul meg; ekképp érvényesül Szent Benedek (6. század) szerzetesi regulája: „ORA et LABORA”.

11. cikkely – Elhivatottság + identitás

A bor az isteni ital, Isten szent adománya, társadalomban betöltött jelentős szerepének növelésével és ismérveinek népszerűsítésével egy küldetést igyekszünk teljesíteni.

A bortermelők figyelmét a bor történelmi és kulturális jelentőségére kívánjuk felhívni és minden bortermelőben és borbarátban felébreszteni a nemes bor iránti tiszteletet. A borlovagrend belső küldetése és a külvilágnak szánt üzenete így láthatóvá válik.

12. cikkely – Példakép + partnerség

Példaképül szolgálhatnak számunkra a Franciaországban évszázados múltra visszatekintő borrendek, melyek tevékenysége a francia pezsgő (Champagner) és a konyak értékét is jelentősen emelte. Erre alapozva lovagrendünkben hangsúlyosan jelentkező eszmei összetevők valóságos értelemmel egészülnek ki.

A kölcsönös elismerést a világ legrégebbi borrendje, az 1656-ban alapított „Ordre des Coteaux de Champagne”, egy borlovagrendünkkel kötött hivatalos partnerséggel pecsételte meg. A tudomány területén a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főiskolájával és gazdasági területen a Gazdasági Kamarával létrejött partnerség említhető.

13. cikkely – Tartalom + haszon

A kellemest és szépet kívánjuk a hasznossal összekötni. Hitet teszünk a kellemes szórakozás mellett, amelyet azonban a hazánkért és az itt élő emberekért folytatott hasznos tevékenységgel kívánunk összekötni.

14. cikkely – Út + célkitűzés

Minden tiszteletre méltó és jóakaratú borbaráttal együtt azonos úton kívánunk haladni annak érdekében, hogy a bor- és az élet dolgai minél előbb jobbra forduljanak. A borkirálynőit szeretettel meghívjuk a lovagi ünnepségeken való meghitt részvételre.

15. cikkely – Borarchívum + a bornagykövetségek

A vinotékák kulturális jelentőségére és létesítésük ösztönzésére különösen igyekszünk felhívni a figyelmet. A szenátus székhelyén a lovagrend megalapította a lovagrend vinotékáját. Ez a borarchívum bemutatja térségünkben a borhoz kötődő motívumokat felvonultató helyi címereket, itt található a római korból származó „Eisenstadti Silvanus-kő”, az „Eisenstadti Bacchus” szobor és a borászat gazdag hagyományainak további jelképei hazánkból, például egy római kor előtti időkből származó ivókészlet, egy 1687-ből származó okirat, amely a világ legrégebbi szárazszemelési eljárásáról tudósít 1526-ból. Elsősorban a következő borok érdemesek arra, hogy az archívumban helyet kapjanak: régi évjáratok, előkelő kitüntetésben részesültek, különlegességek és borok a világ különböző részeiről. A borarchívum a lovagi kultúra terjesztésének egyik eszköze, amely mindenki által látogatható. Külföldön bor-nagykövetségeket létesítünk a bor iránt érdeklődő hölgyek és urak számára, melyek a nemes borok és a bortudomány ismertetése érdekében tevékenykednek.

16. cikkely – Felhívás + Együttműködés

Felhívást adunk ki a kultúra minden terjesztőjének, legyen bár szó zenéről, irodalomról vagy képző- és ábrázoló művészetekről, avagy szervezetekről, illetve közösségekről, annak érdekében, hogy együttműködjünk a nemes szőlőnedű és a lovagrend népszerűsítésében, esetlegesen lehetővé téve közös rendezvények szervezését.

17. cikkely – Lovagi rendtársak

A lovagrend szívesen látja tagjai sorában a személyes megismerkedést követően, azokat az urakat és hölgyeket, akik hírnevüket, lelkesedésüket és benső kötődésüket a borhoz és borkultúrához magukkal hozzák.

Minden lovagi rendtársnak – hospes, érdemkeresztes, dáma, tanácsos, bíró és lovag – kötelessége hozzájárulni a nemes lovagrendi célok megvalósításához, hitet téve a lovagrend mellett, a magánéletében és hivatása területén végzett tényleges cselekedetein keresztül, valamint a lovagrend életében való aktív részvétellel.

18. cikkely – Területi kiterjedés

1. Szenátus: A 8. cikkely értelmében a Lovagi Szenátus Eisenstadt  szabadvárosban székel.

2. Az egyes régiókban konzulátusok = regionális részlovagrendek tevékenykednek.

3. A részlovagrendek lovagi legátusokra (kerületek) tagozódnak.

4. A lovagi legátusok lovagi székekből, illetve udvarokból (=lovagi községek) állnak.

A fenti kiáltványt a lovagrend első ünnepségén, az

1984. év június havának 22. napján,

Alfred R. Tombor-Tintera Konzul hirdette ki.

katt ide: borlovag_bemutatkozas